TENGERÉSZ

A madár amikor először repül
röptében visszanéz a fészekre

Ujjam az ajkamon
így hívtalak

föltaláltam a hullámok játékát
a fák hegyén.

Megtettelek téged az asszonyok legszebbikének
szépségedtől alkonyattájt mindig kipirultál.

A hold eloson
s korona lesz a póluson

sarkantyúm sohanapján
folyó folyamok habján

egyet kiáltottam hegy lett belőle
és új tánccal táncoltuk körbe.

Rózsát nyestem
kelet felhőiről

és énekleckét adtam a hó madarának.
Meneteljünk bitang hónapokon át

vén tengerész vagyok én
aki összevarrom a fölszabdalt láthatárt.